Karácsonyi szokások Európában
A Karácsony az év egyik legmeghittebb és legszebb időszaka. Minden családnak megvannak a maga szokásai, minden otthonban, minden városban, minden országban más és más karácsony este. Egy-kettő közülük pedig igazán érdekes...
A múlt és a jövő
Talán nem tudtad, de a Karácsony csak a 20. században emelkedett olyan fontos ünneppé, mint a Húsvét. Eleinte a karácsonyi ünnepek csak közös étkezéseket jelentettek, majd később az ajándékozás is elterjedt - ma pedig már szinte a legfontosabb ünnepünkké vált. És bár vannak hasonlóságok, de a karácsonyra tényleg igaz – ahány ház, annyi szokás!
Angliában december 24. a barátokról és a likőrök kóstolgatásáról szól. Rendszerint ezen az estén írják meg a gyerekek a „Christmas Father”-nek a kívánságaikat, amit utána a tűzbe dobnak, hogy így juttassák el az Északi-sarkra – a szülők pedig szurkolhatnak, hogy az került a papírokra, amit már korábban becsomagoltak. A nagy családi ebédet és az ajándékok kibontását másnapra hagyják.
A finnek egész sokrétű hagyományt ápolnak Karácsonykor: már 24-én reggel fahéjas tejberizzsel indítják a napot, amelybe egy szem mandulát tesznek. Megtalálója jutalma, hogy szerencsés lesz a következő évben. Szenteste nem csak magukra, hanem háziállataikra és a szabadban élő madarakra is gondolnak, nekik is kedveskednek néhány finom falattal. A szaunáról az év ezen napján sem feledkeznek meg, miközben előszeretettel kortyolgatnak a forralt borból.
A görög kultúrában a karácsonyi ünnepkör nem három, hanem 12 napig tart. Meggyőződésük szerint Karácsonykor nem szabad kiégnie a családi tűznek az otthonokban, mert csak így tarthatják távol a gonosz szellemeket. Mindeközben vaszilopitát, egy kenyérfélét sütnek, amibe egy fémpénzt rejtenek el, amelynek megtalálója – akárcsak a finneknél – szerencsés jövendőnek néz elébe.
A vallásos olasz nép december 24-én este templomról-templomra jár. Ezt követően este tradicionális halételeket fogyasztanak, zárásképp pedig panettone-t, karácsonyi kalácsot szolgálnak fel. Az ajándékokról Befana, a jóságos boszorkány gondoskodik, aki január hatodikán hozzá a csokit, vagy a karamellát a jó gyerekeknek.
A lengyeleknél a Karácsony este az ég kémlelésével, és a „Betlehemi csillag” keresésével kezdődik. Ezután helyet foglalnak az asztalnál, ami alá szalmát és szénát szórnak, így megemlékezve a kis Jézus születéséről. Az étkezést babonás okokból komoly szabályokhoz kötik, például csak páros számú ember foglalhat helyet az asztalnál (a balszerencse elkerülésére), és a végén egyszerre állnak fel az asztaltól – ugyanis a néphit szerint, aki először feláll, azt a halál fenyegeti.
Az írek lengyeleknél otthonait karácsonykor örökzöldek tarkítják. Az ablakba a szentháromságot jelképező három gyertyát tesznek, vendégszeretetüket pedig úgy fejezik ki, hogy Szenteste az ajtajaikat nem zárják be, ha esetleg József és Mária, valamint a Kisded pihenésre vágyna. Karácsony másnapján gyakoriak a maskarás felvonulások a tereken.
Békés, boldog karácsonyt kívánunk!
